a hétvégém jó volt. nagyon.
vonatlekésésben már egész profi vagyok.
sőt, tegnap voltam van gogh-on is, az is nagyon jó volt.
és megkaptam a kanadai vízumot is.
gire-t vonaton hallgatni eszméletlenül nagy élmény. főleg az őzek futását…a legjobb szám. vagy szöveg. mindkettő.
holnap vonatozás, ikea, mindenféle jóság, másnap pedig uh fest.
yepp.
Frissült a Rush weboldala….
Meghallgatható a Far Cry…és hamarosan lesznek turné dátumok!
Igazából ez már a sokadik most vagy soha…de most már tényleg kötelező lesz, ezért a bondage szett árát inkább félreteszem a koncertre.
Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.
mogwai, no igen…szóval voltunk, de az egész egy átkozott marketingátbaszás volt. mert ugyebár azt tudtuk, hogy a mogwaiból ismerős gitáros arc fog dj setet tolni jól, no de arra egyikünk senem számított, hogy egész este britpop fog szólni és bizony kedvenc emberünk is ezt fogja folytatni, anélkül hogy akár egyetlen mogwai számot is játszana, néha előfordult egy-egy blur vagy kasabian szám, azt azért élveztem…de nem ezért mentünk, így hát éjszaka háromkor hazaballagtunk. úgy általánosságban a zenén kívül mindent élveztem…még a hülye angolokat is, az orrtúrós pirospólós srác pedig igazán szánalmas volt, a két órán keresztül bolyongó nagyon beszívott kissrác pedig…hát…szóval mi éjszaka háromkor haza inkább.
még egyébként pest volt egy kis elmebaj. a gyorson előbb négy ciágnnyal utaztam, majd egy öt fős családdal, akik közül az egyik gyerek zazi volt, szegény, nodehát akkor is…a másik meg felmászott a poggyásztartóra. az apuka ütötte a kisgyereket, az anyuka pedig az apukának mondogatta, hogy attól még ő az úr a háznál. a harmadik gyerek csendben tűrt. én meg bekattantam, tatabányánál a z előtérbe kényszerültem immár (többet se gyors, se személy). érkezés, lányok, majd közjáték a hatoson, 2 cigány balhézott, ami miatt nem indult a combino, így végül többszöri felszólításra az egyik kiütötte a másikat és végre mehettünk tovább.
négyen voltunk mi a felújított trafóban…még mindig drága. Áronkát már nagyon rég nem láttam, így hát öröm volt, æva és a nem-tipikus-mérleg meg ugye múlt héten is velem…ettől függetlenül örülés. megint nevetés, stb, jól éreztük magunkat tán, megint mondthatnám, hogy rég nevettem ennyit. jó este volt.
éjszaka haza, álmosság, fáradtság, alvás. jó volt újfent nem egyedül, jó volt átölelni a másikat, hozzábújni, megcsókolni, ctrlcctrlv. hiányzott ez már. reggel hármasban ment a hülyülés, a két gonosz nőszemély lefogott és hát hm. jött a grapefruit szörny, egyenesen az arcomba. [..]
egyébként nem tudom mi lesz ebből az egészből…de jól érzem magam nagyon ésés…de egyelőre nem fogunk belekezdeni, még nem, amíg nem biztos, hogy, addig nem szabad. és pont ettől nem tipikus. mármint ő. nem következetlen. és még æva szerint is goodgirl, azsl… :|
szóval várás, de szokták mondani tán, hogy türelem relationship-t terem. vagy nem.
délután a gyors helyett ic-vel mentem haza, megkönnyebbülés volt, de tényleg.
felhőtleg jókedv viszont akkor sincs, csak akkor, ha nem itthon ülök, hanem többnyire jó messzire innen. hál’ istennek pár tanárom nem bír és igyekeznek is jól a tudtomra adni különféle módokon, ami szerintük roppant vicces, szerintem meg inkább idegesítő, szánalmas és hát nem is jön túl jól. mindegy, a lényeg hogy emiatt néha hülyének érzem magam, nodehát np. -.-
holnap megyei kosárrangadó, jólesz tán? :|
közben britpop mánia itthon is, ójajj, bár most mondjuk épp más szól, de reggel pl kasabian ment…ójajj.
soundtrack:
Foxy Shazam! - The French Passion of Animality Opera
remek, remek, Áronka nem tudott volna előbb megkeresni, mint természetesen péntek este, hogy ugyanmá’ menjünkmá’ holnap trafóba Mogwai-ra…
nyilván megyek…vagyis délutánig eldöntöm, de…
szóval holnap Mogwai a Trafóban, 1200ft.
