teltol oszig. bentrol kifele. nagyjabol.

Nagyjából ilyen. Van cd verzió is, mert szorgalmas voltam, de igazából nincs semmi különbség köztük.

Oszinten szolva a lakasban uralkodo telies hideg hatasara a mai delutant sved vonatkozasu tajkepek nezegetesevel toltottem el a flickr oldalan, tobbnyire ezalatt Marcus Claesson fotoit kell erteni. Igazabol a tobbsege ezeknek HDR (hate dynamic range) es indusztrial, amiket cseppet sem csipek, de akadt jo par olyan, ami egyre jobban es jobban azt szugeralta csokott agyamba, hogy most mar muszaj elmenni valamerre, muszaj kicsit kiszakadni ebbol az orszagbol, varosbol, s ha csak par napra is, de az ezen kepek altal sejtetett helyek (erdok, tavak) toplistasok a wishlistemen. Szoval ott tartottam, hogy kepek. Zene. Kozben ezt a Rosetta szamot hallgattam, ami az ocska posztmetal krakogas ellenere kurva jo zene, bar valoszinuleg ez alapjan mindenki mar elore vizionalja a hangulatrombolo, rosszkedvvel teli picsogasomat, de ezzel ellenkezoleg jo a kedvem, kifejezetten boldognak mondhatom magam, csak egyszeruen jo lenne, ha megcsapna nemi friss, sosem erzett dolog, ami nem elhanyagolhato modon osztonozne is.
Lesz rovid keplinkelgetes, meg az elhatarozas bennem, hogy veghezviszem azokat a dolgokat, amik ma keresztul mentek az agyamon. Igy hat jojjenek a linkek, nemi privat szoveg koze agyazva, mindenfele fikciok, almok, emlekek, nemtudommik kozott, random kitoltoszoveg, mintha tenyleg egy ocska blogot olvasnal (NEM, ilyen a kozeljovoben nem lesz ujra, maradok sketchblog, vagy ha nem, inkabb lelovom magam).
Koztudottan imadom a telet, a havat, pedig fazni rettentoen rossz dolog, de a kinti hovufasbol beulni egy meleg helyre, teat vagy forralt bort iszogatni, felmelegiteni a kezem, s kozben bamulni a kinti megnyugtato feherseget a vilag egyik legkellemesebb erzese. Ha pedig az adott pillanatot van kivel megosztani, valoszinuleg mindezek mellett a legboldogabb ember is vagyok. Aztan nem tudom, van ez az osveny, ez a kikoto, de akar itt van ez a szetkemenyitozott part, netan a stegek stege, mondjuk ezen a tetszoleges tavon, vagy itt ez a kis tisztas, meg maga az erdo, amin at megkozelitve elerheted. Valojaban ezek is pofon egyszeru helyek, pont annyira izgalmas, mint egy koreainak a palvolgyi barlang vagy a delibab, de rettentoen vagyom most arra a hangulatra, amit ezek a(z egyebkent szetfilterezett) kepek sugallnak. Es valahol itt van elbaszva a dolog, mert ezek a kepek maganyosak, kodosek, nem vidamak, de en most megis valami mast latok bennuk, csupa pozitivat, ezert sem gyotor semmifele rosszkedv, tan csak a tulzott szentimentalitas, de mar annak is vege, valahol elhagytam a konkluziot, a poszt vegi orgazmust, valoszinuleg kozben lejart mar a lemez is, ugyhogy a… STOP

Pólóterv a DesignByHumans oldalán, első próbálkozás. Lehet rá szavazni, kommentelni, blabla. És akkor most újabb egy évig nem írok ékezeteket.