






Na, ezt mondjuk valoszinuleg nem teszem majd bele a portfoliomba. Az elejem meg nagyon szerettem, aztan a tanarunk sikeresen megutaltatta velem, ugyhogy a kesobbiekben mar nem volt sok kedvem tovabb dolgozni rajta, pedig volt egy eleg kiraly webes layout tervem. Ennyi.

Harom a magyar igazsag. Nacionalista faszsagok helyett inkabb leirnam, hogy most jarunk a felenel – innentol mar csak rosszabb lesz.

Ebbol lesz meg egy par, amolyan hangulatkepek, illusztraciok a filmzenehez. Nyari kiserletezgetes.

I don’t know. I’ve never known. Sometimes you just get it right the first time. And it defines the rest of your life. It becomes who you are.

Haladok vele, persze.


Mellektermek. A szoveg random, nem kotodik a kephez. A hatter.

Igazából inspiráció/útkeresés közben keletkezett végtermék – csak hogy ezt is kipipálhassam.
De legalább felhasználhattam a régi, mára megutált tájképeim egyikét.






Kicsit blogosítani fogom az oldalt a közeljövőben, ha végre elkészül a ‘fólióm. Ez mindössze annyit jelent, hogy minden szart posztolni fogok – nyilván nem. Mindenesetre a másfél hónapos szünet után az egyik visszatérő feladat saját monogram tervezése volt, ami annyira nem sikerült jól (semennyire), a \/\/\/\/\/ egyelőre jobban tetszik, de azért a fenti/utolsó plakátot (ami nem a feladat része) egész megszerettem.
Eventually We Find Our Way




Az a helyzet, hogy fogalmam sincs honnan jottek ezek a lemezes cuccok elo, egy regi ai-ban talaltam felkeszen, aztan befejeztem, mert miert ne. Valamire majd biztosan jok lesznek.


Na ezekbe biztosan belepiszkalok meg a kozeljovoben. Vagy nem.
Elsoposzter. Masodikposzter. Diszkek. Szinek. Trailer. Ennyi.

